2010.07.28.

2010 július 28. | Szerző: ETAMA |

 Tegnap 16 éves lett a nagyobbik fiam. Sajnos még nem tudtuk megülni a nagy napot, mert nyaralnak a csemeték.

A hajamat megint a szokásosra vágattam múlt csütörtökön -lásd a megszokott képet-. Előtte olyan “kutyafül-frizurám” volt, amit én neveztem el így. Ez oldalt hosszabb, hátul rövidebb móka, olyan meredekre nyírva. Az első perctől nem szerettem, mert szerintem az oldalt hosszabb haj olyan, mintha spániel fülem lenne. Azért kitartottam vele másfél hónapig, de csak azért, mert mindenki másnak tetszett, és hát a környezet hangja nagy úr :-).

Na persze, a fodrászkodás megint olyanra sikeredett, mint én magam: kiegyensúlyozatlanra :-). Történt ugyanis, hogy -szokás szerint- egy perc alatt akartam frizut váltani, úgyhogy iziben fodrászhoz akartam menni. Behülyítettem a kolléganőmet is, elhatároztuk, hogy mi ebédidőben fodrászhoz megyünk.