2011.04.18.
2011 április 18. | Szerző: ETAMA |
Az elmúlt hét úgy volt jó, ahogyan volt.
Talán említettem máskor, hogy február tájékán abban maradtunk a kaális dokival, hogy összegyűjtögetjük a vizsgálati eredményeket, aztán felhívjuk a menszesz elején. Én úgy értettem, hogy kb. ciklus közepén kapunk időpontot majd az első konzira.
Múlt szombaton megjött, úgyhogy hétfőn addig nyaggattam a Férjemet, hogy felhívta a Doktort. Szerdára adott időpontot, amire nem voltunk igazán felkészülve, a Férjem arra meg még kevésbé, hogy a Doktor tőle érdeklődik a vérzésem hosszáról. Mentségemre legyen, hogy én a munkahelyemen nem nagyon tudok ilyen intimitású beszélgetéseket folytatni, de legalábbis nem mindig. Hétfőn mindenesetre nem tudtam.
A szerdával nagy volt a kín, mert a kisfiamnak is fontos programja volt, meg Férjnek is húzós napjai voltak. Végül megoldottuk, úgyhogy szerdán késő délután befutottunk a Kaáliba.
Nem indult túl jól a projekt, mert annyira időben éreztük magunkat, hogy végül majdnem elkéstünk. Aztán ledöbbentem, hogy milyen kicsi a hely. Azt meg kimondottan rossz néven vettem, hogy a pultnál álló asszisztens húzott egyet a száján, amikor megtudta, hogy a Doktor ilyen későre rendelt oda bennünket első konzultációra. Én ilyenkor mindig felveszem a sündisznóállást, és elkezdek rém udvariatlan lenni. Ám eddig nem kellett eljutnom, mert a Férjem percek alatt az ujja köré csavarta a szájhúzogatóst, meg a Doktor is befutott, aki minden várakozást felülmúlt.
A Doktor halk beszédű -ezt mondjuk nem szeretem hallókészülék nélkül-, szerény, és szeret beszélgetni. Minden nyűgömet hajlandó volt megvitatni velem, kezdve a félelmemet a petefészkem kimerülésétől, az Utrogestanon át. Elmagyarázta, hogy a hormoneredményeim tökéletesek, ha nem tudná, hogy csak egy petefészeknek a fele van meg, akkor el sem hinné, mert ez a darabka úgy kompenzál, mintha kettő lenne. Annak is örült, hogy a ciklusaim 25-26 naposak, mert szerinte ez arra utal, hogy minden hónapban van ovuláció.
Sajnos ő hisz az Utrogestanban, ebben nem tudtam megingatni, bár azt elismerte, hogy jó nagy lób.szó adagokat kaptam a BMC-ben. Elmondta, hogy ő jóval kisebb adag gyógyszerekkel dolgozik, túlstimulálás nincs, és nincs ráizgulva arra sem, hogy fagyasztásra is maradjanak embriók. Szívemből szólt.
A Férjemre szót sem vesztegetett, mert az ő eredményei is rendben vannak, igazából csak egy ép petevezető hiányzik, és ha az lenne, akkor az sem tudnám mi az a lombik.
Ultrahangon is megcsodálta a gyönyörűséges petefészkemet, és viccen kívül ezt mondta rá.
A Doktor kényes terepen is jól mozgott, mert egyáltalán nem sértődtem be, mikor a súlyomról érdeklődött. Elmondtam neki, hogy épp két éve ledobtam úgy 9 kilót, ebből 2-3 visszajött, de ezt tartom már másfél éve. Javasolta, hogy 2-3 kilót faragjak még le, mert ezzel is növelem az esélyeket. Olyan motiváló volt, hogy minden rossz érzés nélkül kezdtem el a megszorításokat másnaptól, mert aznap este még pizzát vacsiztam. L
Azért a kis ördög ott motoszkált bennem a beszélgetés ezen részénél, hogy megkérdezzem, a leendő apukának ugyan nem kellene e kicsit fogyókúráznia, csak úgy szolidaritásból. Végül csöndben maradtam. J
A rossz hír, hogy augusztus előtt nem nagyon tudunk kezdeni, mert van várólista. Ez az augusztus is protekciós időpont, mert akik tavaly novemberben jelentkeztek, azok kezdenek júliusban. Azt nem tudom, hogy minek köszönhetem a protekciót, de gyanítom, hogy sikergyanúsnak ítél a Doktor. Ez így volt a BMC-ben is, aztán látjuk hol is tartok. L Az persze kicsit sem baj, hogy a Doktor lelkesedik. J
Még vakargatta egy kicsit a fejét, mert szerintem benyomna hamarabb is, ha lenne hová. Végül abban maradtunk, hogy minden ciklus első napján telefonálok, hátha… Vicces lesz minden alkalommal bejelenteni: -Doktor Úr megjött! J
Jah cipő! Ott, aznap megvettük azt is. Az első üzletben, az első párat. Na nem azért, mert ez volt a bünti, hanem mert AZ volt az. Azóta ez újabb kiadásokat jelent, mert ha cipő, akkor elő a szoknyákkal, de ahhoz meg harisnyák kellenek. Dizájnos színesek. J Vasárnap sikerült néhány vad példányt beszerezni. Én egy kicsit elbizonytalanodtam, mikor otthon felpróbáltam őket, de Férj szerint kafa. Akkor legyen. Végül is Neki akarok tetszeni. J
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Szia! de jó, hogy már itt tartotok! Megkérdezhetem, hogy mi volt a gond az Utrogestannal? mennyit kaptál belőle? Nekem a gusztustalanságon kívül más gond nem volt, leszívástól 3 x 2 volt az adagom.
Szia! 3×3, és az vette be a fejembe magát, hogy ez nyírja ki az embriókat. A mellékhatás önmagában nem érdekelne,mert a gyerekért mindent. Az orvos egyébként nem cáfolta a feltevésemet, csak azt mondta, hogy nincs bizonyíték rá, hogy a sok progeszteron árt a gyereknek. Mindenesetre ő kisebb adaggal dolgozna, és ennek egy része szájon át menne az egyenletesebb felszívódás miatt. Ez kompromisszum lehet, de még egyezkedni fogok vele. Ő az orvos, nekem meg megérzéseim vannak.
Hogy vagy? Remélem nem adod még fel. Lehet jó lenne egy intézményváltás. Reménykedem, hogy nekem ez bejön.
Ölelés!
Szia! Ez érdekes, nem is gondoltam rá, hogy a progeszteron rossz az embrióknak. Azt hittem, hogy direkt jó, meg hogy a megtapadás miatt kapjuk. Én éppen úgy éreztem, hogy esetleg kevés volt.
Az intézmény-váltáson gondolkoztam, de nem döntöttünk. Igazából meg vagyok elégedve velük, nem gondolom, hogy bennük volt a hiba, mert végülis a stimuláció jó volt, embrió jó volt, a visszaültetésnél bejött egy másik doki is, ő is megnézte, hogy hová kerültek és azt mondta, hogy tökéletes. Csak hát a megtapadás…. Az meg szerintem nem rajtuk múlik… vagy nem tudom…
Nem, nem gondolom, hogy feladom….
Sok sikert kívánok Neked, mennek a drukkok!