“Olyan jó lenne, ha már kedd lenne. Túl akarok már lenni ezen az egészen. Pusztítsák már ki belőlem ezt az élősködőt, mert nem akartam, nem vártam, NEM AKAROM!”
-Telefonáltatni szeretnék a kórházba, másik időpont kellene abortuszra. Csak most tudtam befizetni a csekket, és mára volt időpntom…
“Miért nekem kell mindig az ilyet intézni?! Miért?! NEM AKAROM én intézni, hogy megöljenek egy gyereket. Megértem, elfogadom a másik döntését, de NEM AKAROM, hogy szerepem legyen benne.”
-Betárcsázom a számot, de beszéljen Ön, mert ebben az ügyben nem fognak velem egyezkedni.
“Baszdki-baszdki-baszdki, pont azt akartam, hogy te beszélj, mert olyan csúnyán le akarnak majd pattintani, de én már nem várhatok tovább, lassan 11 hetes lesz bennem ez az izé…”
-Rendben, de maradjon itt, mert lehet segítenie kell.
“Nincs más választásom sajnos, mert az ügyfélfogadóban nem maradhatsz magadban, még akkor sem, ha nincs itt mit elvinni, legfeljebb az ügyfél tollat.”
-Maradok, de EL TUDJA INTÉZNI EGYEDÜL IS.
Két nő ül egymással szemben. Az asztal két oldalán. Az egyik mindent adna, hogy ne legyen gyermeke, a másik is, hogy legyen. Nincsen ez jól. Ugye?