No comment ;-)

2013 október 14. | Szerző: ETAMA |

Ez múlt héten készült, pénteken pedig meglett a vérvétel eredménye is: egy korrekt, egy babára utaló szám.
Ma ismét vettek vért, az emelkedés üteme megfelelő, úgyhogy az első akadályt vette a Kisbaba (ez most a neve).

Nem, csöppet sem dőltem hátra, de ici-picit jobb, mint ma reggel, mikor is ellőttem a hivatalos tesztet, ami cseppet sem volt erősebb, mint az első. Az ütő megállt bennem egy pillanatra, aztán egyszerűen nem vettem tudomást róla, hanem intézkedni kezdtem az intézettel. Ott azt mondták, hogy aznap is mehetünk vérvételre, ha délig odaérünk. A férjem gondoskodott róla, hogy ott legyünk időben. 😉
A feszültség drámai volt bennem, és a kis asszisztens ezt észre vehette, mert a szabályokat áthágva áthajolt a pulton és felénk suttogta, hogy jó az eredmény, majd a számot is mondta, de már nem is emlékszem pontosan, mert csak azt figyeltem, hogy háromjegyű legyen, és háromszáz fölötti. Így is van. 😉
Kicsivel több, mint két hét múlva ultrahang, addig próbálok relax üzemmódban létezni.
Még lógok egy tünetsorolóval, hamarosan azt is összeszedem.

Jaj, és most tipikusan az van, hogy : “nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”, azaz a virtuális tér ismerősei tudják, a tágabb családom meg nem. De ez egy másik történet…