Mint minden hétvége, ez is gyorsan telik. 🙁
Tegnap itthon ügyködtünk, megint össze-vissza kevergettük a nemzetek konyháit.
Először paradicsomleves volt olaszosan, és mert nem akar fogyni a medvehagymánk, még az is került bele. Nagyon finomra sikerült. Reszelt sajttal a tetején tálaltam (mert persze nem én főztem).
A második indiai ízesítésű csirke volt wokban, rizzsel. Sajnos csak a maradékot sikerült megörökíteni, azt dobozoltam Belaminak.
Este elmentünk Anyuékhoz, mert megbeszéltük, hogy kisminkelem a buliba, Édesszívem meg lefényképezi. Végül egy helyett két sminket készítettem, mert az unokatesóm is ott készülődött, és merem állítani rég élveztem ennyire valamit. A férjem meg is örökített munka közben, mert szerinte ki voltam pirosodva a nagy buzgalomban. 😉
A sminkek és a képek is remekül sikerültek.
Ma megint itthon voltunk, csak boltba szaladtunk ki, mert elfogyott a zabpehely, és azt akartam használni a panírba. Háááát… Érdekes volt, mert most csináltam először így rántott húst.
Tulajdonképpen időnyerés céljából ugrottam erre a módszerre, de annyira nem tetszett. Tojást és zabpelyhet kellett összekeverni kis sóval, esetleg összedarált zabpelyhet még hozzá, hogy jobban tapadjon. A finoman kiklopfolt csirkemellet ebbe kellett forgatni, majd kókuszzsíron kisütni.
Azt nem mondom, hogy rossz volt, de nem erre számítottam.
Ehhez volt sütőben sült fűszeres burgonya, meg kínai zöldség mézesen, az valami mennyei volt. Persze Édesszívem csinálta a zöldséget. 😉
Most nem vesztünk össze a konyhában, mert amúgy a közös főzések gyakran fulladnak ordibálásba, illetve én kiabálok, a férjemnek meg elege lesz, és jól bemegy a szobába. Aztán mehetek engesztelni, vagy főzhetek helyette. Nem kétséges mit szoktam választani. 😉
Volt még takarítás, mosás -nem valami érdekes.
Most meg ülünk Belamival a konyhában egymással szemben, én blogolok, ő latint tanul. Nem tőlem örökölte a tanulási szorgalmát, az biztos.
Mondjuk másban meg szorgos vagyok, mert összedobtam még egy sütit is porszívózás közben, ami lassan el is fogy. Kókuszos-mandulás tejes pite.
Ez itt az, amit most látok:
Idilli nem? 😉
