Csakazértis’

elmentem futni.

Én mondtam, ha egyszer rákötöm magam valamire…

Pedig vigasztalhatatlanul zuhogott, mikor jöttem haza a munkából, és már teljesen letettem róla, hogy ma futok.

Aztán itthon sikerült egyre rosszabb hangulatba kerülni (ok lehet: néhány nap múlva várható mensi), úgyhogy mikor előbújt a nap, akkor néhány perces tipródás után futócipőt húztam, és gyerünk.

Nem bántam meg. Kifutottam magamból a nyűglődést, így édes lesz a pihenés. Remélem. 😉

Címkék: ,
Tovább a blogra »