Pipa, pipa, pipa

2014 december 22. | Szerző: ETAMA |

A hétvégi küldetés teljesítve: a bevásárlások tervezett része pipa, a lakás gatyába rázása, feldíszítése pipa, hajfestés pipa. Pedig komolyan gondolkoztam rajta, mikor a girlandokat tekertem a csövekre, hogy a hennázást kihagyom, de végül mégis.

Ma dolgozni voltam, és -láss csodát!- tényleg azt csináltam. Mondjuk, ha megveszek sem értem, hogy miért mindig Karácsony előtt lesz minden addig eltinglitanglizott ügy sos. Ám lerázásban mester vagyok így nyolc év után, maximálisan tudom, hogy miért nem mi vagyunk az illetékesek, hanem -mondjuk- a Rendőrség. (Ez is pipa.)

Még maradt délutánra egy kis vásárolgatás, de az is kész már. Közben hagyománya lett, hogy így ünnepek előtt megy egy kis luxusozgatás, azaz beülünk -természetesen időhiány miatt-valami jó helyre enni. Hagytam magam meggyőzni, pedig annyira takarékoskodnék én a pénzzel, de hát a férjem nem hagyja. 😉

Szóval olasz konyha, és sajnos előételt is vállaltam, pedig igazán nem kellett volna. Aztán meg már úgyis mindegy volt, jöhetett a desszert: mennyei sajttorta.

Már félig meg is ettem, mire eszembe jutott, hogy képet csináljak:

A többinél meg eszembe sem jutott, ami azt illeti. De a berendezésről csináltam. Az egyik sarok csudi vallásos lett a pápa képével, meg a plafonról lógó angyalkával. Kicsit bizarr, de csípem az ilyen romkocsmásan összehordott miliőt:

Ez meg egy másik részlet:

Közben Belami és Kismacsó “fiús napot” tartanak, együtt vásárolgatnak Szegeden Karácsonyra. Belami kalauzolja az öccsét, meg meghívta enni is. Olyan édesek! Nem? Fel is tettem a kérdést Édesszívemnek az étteremben (miután egy idegesítő kislány rohangált körülöttünk), hogy biztos akar e egy bömbölő, idegtépő csecsemőt. De akar vazze’! Tényleg nem tudja, hogy milyen unalmasan nyugodt az életünk jelen pillanatban. Szerinte amúgy Kismacsó épp elég idegtépő szokatónak, meg az ikrek majd amúgy is lefoglalják egymást. Na persze! 🙂