A napok, mint gyöngyszemek fűződnek fel
2015 február 18. | Szerző: ETAMA |
Mostanában szeretem a hétfőt.
Még tart olyankor a vasárnap csinált rend, és a család többi tagjának is van esti elfoglaltsága, így duplán nyugodtan megyek edzeni a terembe.
Tegnap pihenő nap volt, plusz nyertem egy kis időt a délutánból, úgyhogy “áldoztam a barátság oltárán”, nagyon feltöltő volt.
Ma edzés, de sietősebb, mert már rengeteg a mosnivaló, és vásárolni is kell.
Holnap Budapest. Immunológus, Kaáli…
Ez most extra érzékenységű pont, nagyon el vagyunk bizonytalanodva. Igen, nem véletlen a többesszám. Felmerült, hogy halaszthatnánk. Benne is, bennem is, egymástól függetlenül, de külső hatások is játszanak…
Nem tudom. Figyelem az érzéseimet. Figyeli az érzéseit.
Lehet, hogy nem fogok erről tovább írni. Csak mennek a dolgok majd, és megfelelő időben majd közlök mindent. Most így érzem.
A pénteket szeretni fogom, mert vele érkezik a hétvége.
Pénteken a leghosszabb az edzés, mert nagyon-nagyon alapos vagyok, és időm is lesz.
Este mindenki otthon. 🙂
Szombat és vasárnap még nem alakult ki, de szerintem semmi különös.
Ja, és elfogyott a barna szemceruzám, és Kismacsó ebédjét is be kell fizetni! Csak el ne felejtsek semmit! 😉
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Nyitott szemmel lépek be holnap reggel a Kaáliba, hátha látlak 🙂
Na, ez most nem jött össze, és remélem nem is fog már, mert nem kell többet menned. 😉 Majd máshol, máskor. 🙂