És azért is vitamin megint

2015 március 6. | Szerző: ETAMA |

Tényleg abbahagyom már ezt a vitamin témát, de ezt muszáj elmesélnem.

Az van, hogy Kismacsónak télen és tavasszal Béres cseppet szoktam adni C vitaminnal, jó sokkal. Ezt nem minden nap, ahogy eszembe jut. Amikor úgy látom, hogy nagy a terhelés rajta (úszás, edzés is egy napon belül), akkor nagyon igyekszem nem elfelejteni, mert őt az ilyesmi egyáltalán nem érdekli. Gyakorlatilag benyeli, amit elé teszek és slussz. Bármit, tényleg bármit le tud nyelni, meg tud inni, nem szarozik.

Pár napja történt, hogy rázogattam bőszen a béres cseppes üveget, de annak annyi volt, elfogyott. Járt az agyam sebesen, hogy “jajszegénygyereknekkellvalamimertmaiskétedzés”, úgyhogy nyúltam a magzatvédő vitamin felé, oszt’ jól odatettem egyet a tányérja és pohara közé. Térültem-fordultam, láttam, hogy megette az ételt, megitta a teát, és eltüntette a vitamint egy hang nélkül.
Később nevetve meséltem Édesszívemnek, hogy miként oldottam meg a “nagy vitaminhiányt”.
Erre ő: -Majd jól elmondom neki, meg azt is, hogy ettől majd cicije nő.
Mire én: -Meg ne próbáld! Az életben többet nem vesz be tablettát, amit elé teszek.
A lényeg a lényeg, hogy Kismacsó nem tudja, hogy egy nap kismama vitamint evett. 🙂