<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>ETAMA</provider_name><provider_url>https://etama.cafeblog.hu</provider_url><author_name>ETAMA</author_name><author_url>https://etama.cafeblog.hu/author/ETAMA-2/</author_url><title>3. házassági évforduló</title><html>&lt;P&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;DIV class=entrycontent&gt;
&lt;P&gt;&lt;IMG class=blogkep src=&quot;https://etama.cafeblog.hu/files/frizura.jpg&quot; align=left&gt;&quot;Jaj de rossz, hogy vége! Mármint az esküvőre való készülődésnek, a pörgésnek, annak, hogy előtte állok egy nagyon fontos eseménynek az életemben. &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Azt hiszem szép voltam és&nbsp;minden nagyon jó volt. Ahogyan megcsinálták a frizurámat, ahogyan magamra csodálkoztam a tükörben a profi smink után, hogy én ilyen is tudok lenni. Itt van a fejemben, a szívemben minden hang, szín, érzés, illatok, az emberek, a lemenő nap fénye az arcomon a fényképezés közben, egyszerűen minden. Gazdag vagyok tőle. Úgy szedegetem őket elő, mint az éhező a kenyerét; lassan, morzsánként, hogy minél tovább tartson. &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;A nászéjszakánkon -vagy inkább nászhajnalunkon- csak könyököltünk egymás mellett az ágyban a FÉRJEMMEL, és megosztottuk egymással a &quot;kenyerünket&quot;, mert nem láttam azt amit ő, és ő sem láthatott mindent amit én. Ki.aszott nagy &quot;zabálást&quot; csináltunk így, de érdekes módon ettől csak nőtt a saját &quot;kenyerem&quot;. &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Jaj és sikerült az egyik legfontosabb elképzelésem! Egy szállodában öltöztem fel, a barátnőm segített. Már mindenki a templom előtt volt, mikor egy csendes kis utcában leparkolt a menyasszonyi autó. Senki nem láthatott. Az öcsém jött értem, hogy mehetek, mert már mindenki bent van a templomban. És Titti szoknyáját felcsippentve futott az oltár felé, mert nem is volt olyan közel az a kis utca, és az orgonista a templomban már a&nbsp;sokadik dallamot játszotta. Az atya is kezdett megijedni, hogy itten ma nem is lesz esküvő, és a násznép is izgatottan forgatta fejét, hogy mi a csuda lesz már. Csak Ő őrizte meg a hidegvérét, mert tudta, hogy ez is hozzátartozik az elképzeléseimhez.:-) &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Aztán egyszerre ott voltam.. Apám vezetett be, és én próbáltam befogni minden arcot, minden élményt. De a legfontosabb az én Kincsem tekintete&nbsp;volt. Ahogy nézett elhomályosodott szemmel, szerelemmel. Mintha tükörbe néztem volna... &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Szóval kérem, én szombat óta férjes asszony vagyok! Aj de jó ezt így leírni! Meg kimondani is.&quot; &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;(2007.07.10.)&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp; &lt;/P&gt;&lt;/DIV&gt;</html><type>rich</type></oembed>