2010.05.25.
2010 május 25. | Szerző: ETAMA |
Étkezési szokásaim enyhén szólva furcsák. Mai agybajom: vegyes csalamádé kesudióval. Gyakorlatilag a boltban elkezdtem kiszaggatni a kesudiós zacskót, nem szégyeltem a körömreszelőmet elővenni ennek megsegítésére. A zacsek ettől széthasadt, a csemege egy része szétszóródott. Ami a táskámba hullt maradt az enyém, a többi az enyészeté lett. 🙁
Itthon a nagyobbik fiam szemöldökfelvonva figyelte ténykedésemet, mialatt egy tányérra került a savanyúság a magvakkal. Aztán megkóstolta, és megint, és megint… Szerinte szuper az ízhatás. 🙂
Mondtam neki, hogy jobb is, hogy beszállt az elmebajomba, mert képes lettem volna egyedül felfalni az egészet. 🙁
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
A csalamádé az fincsi! Na meg a legziba is szívesen elkísérnélek, úgy gasztronómiailag! 😀
Várom az ultrahang beszámolót!