Buldózer szeretnék lenni

2013 március 15. | Szerző: ETAMA |

Ezt az időjárást most tényleg megmondták előre, de én nem hittem el. Ilyen március 15-re én még nem emlékszem. Szörnyű. Annál is inkább, mert holnap Kismacsónak fontos meccse lesz messze, Édesszívem vinné őt, meg néhány másik gyereket. Kifejezetten azért imádkozom, hogy elmaradjon az egész ebben az időben.

A fejem második napja fáj, gondolom az idő, meg a megbolydult hormonok együtt. Délután már úgy lüktetett a szemem mögött, hogy aludtam egyet. Most jobb.

Hormonok. Lassan elmúlt a nem várt menszeszem, de a melleim még mindig olyanok, mintha nyomnám a progeszteront. Csütörtökön komolyan azon gondolkodtam, hogy veszek egy tesztet. Aztán mégsem. Kizárt dolog, hogy olyan legyek, mint az ügyfeleim, akik azt állítják, hogy azért nem vették észre, hogy terhesek, mert megvolt nekik végig. (Biztos előfordul ilyesmi, de nem ez a jellemző, mint ahogyan azt gondolná az ember, ha őket hallgatja.)

Érzések. Nem vagyok szomorú, inkább tompa és tanácstalan. Semmi okosság nem jut az eszembe, hogy mit lehetne még tenni az ügyben. Néha azt szeretném, hogy lenne valami problémám, amire lehetne fogni a sikertelenséget. Mert akkor legalább annak a kiküszöbölésével elfoglalnám magam. Így meg…

Szeretnék buldózerként haladni. Menni, csinálni, nem gondolkodni. Most úgy látom, hogy egy-egy beavatkozás között rém sokat vártunk mindig. Talán nem így kellett volna. Most meg már fizetősök vagyunk, úgyhogy nem jókor akarok sűríteni. Tényleg olyan elbizonytalanodott vagyok.

Nem, nem a céljainkban bizonytalanodtam el, hanem saját magamban. Nem tudok most igazán bízni a testemben, és a megérzéseimben sem, mert folyton becsapnak.

Be kellene most engedni a látóterembe valami mást is, mert ez így nem fog menni.

Munkahelyváltás? Hm? Mindig az riaszt vissza, hogy egy új helyről sokkal nehezebb elmászkálni lombikozni, mint innen. Én folyton gyed-re készülök erről a munkahelyről, pedig már legalább 2-3 éve érzem, hogy váltani kellene. (Augusztus 1-én lesz 7 éve, hogy itt dolgozok.) Nem tudom.

Apró lépésként ma megint vettem fitness bérletet. Úgy volt, hogy el is kezdem az edzést, de a fejfájás miatt letettem róla. Mindenesetre reménykedem, hogy a mozgás visszarántja a helyére a felbolydult hormonjaimat, meg a kedélyemet is.