A kettő összefügg. Sajnos ott a tévé, ahol alszunk, és éjfélkor, sőt hajnali háromkor is kezdődnek meccsek.
Persze nem mindet nézik a fiúk, de pont eleget ahhoz, hogy ne tudjak sokat és jót aludni. Azt hiszem ma lesz a napja, hogy elfoglalom Belami ágyát (nincs most otthon), és aki focit akar nézni, az megy a mi szobánkba. Kész, passz, szevasz!
Elkezdtem komolyan megijedni, hogy hamarosan itt a vizsga, úgyhogy tegnap este Kismacsó és Édesszívem is kapott arcmasszázst, és ez innentől mindennapos lesz. Csak látszólag könnyű ám szabályosan masszírozni, vagy én vagyok ennyire béna, nem is tudom.
Jó tulajdonságaim egyike, hogyha végre igazán rákötöm magam valamire, akkor nincs menekvés, az bizony úgy lesz. Nyilván csupa olyasmire gondolok, ami tőlem függ, nem mástól.
Ilyen most a masszázs is, mert ha beledöglök is megtanulom rendesen, és kész.
A másik -úgy nézem- a futás lesz, mert nem kérdés, hogy végigcsinálom a nyolc hetet, aztán majd meglátom a “hogyantovábbot”.
A nyaram elég nyomorultul fest egyébként, mert nyaralás az nem lesz, csak tanulás, meg táboroztatás, amit kifejezetten utálok (a táboroztatást). Mi több, alig várom, hogy túl legyek rajta. 🙁
Ezért azonnal ugrottam rá, hogy bulizni menjünk a barátnőmmel, szülinapom előtt pár nappal, és a táboroztatás kellős közepén. Valami jó nekem is kell. 😉
Kb. ilyenek járnak most a fejemben, és azon tanakodok, hogy mivel jutalmazzam ma magam, mert -ugye- megérdemlem. 😉
Talán egy kis turkálás?… A lábkörmeimet mindenesetre kilakkozom ma valami csodálatos színre, mert az öltöztet. Ha jól emlékszem van is olyan bézses árnyalatom, mint a szandálom, amit most legtöbbször használok.
Kómás hétfő
2014 június 16. | Szerző: ETAMA
Szörnyen álmos vagyok, és utálom a foci vb-t.
A kettő összefügg. Sajnos ott a tévé, ahol alszunk, és éjfélkor, sőt hajnali háromkor is kezdődnek meccsek.
Persze nem mindet nézik a fiúk, de pont eleget ahhoz, hogy ne tudjak sokat és jót aludni. Azt hiszem ma lesz a napja, hogy elfoglalom Belami ágyát (nincs most otthon), és aki focit akar nézni, az megy a mi szobánkba. Kész, passz, szevasz!
Elkezdtem komolyan megijedni, hogy hamarosan itt a vizsga, úgyhogy tegnap este Kismacsó és Édesszívem is kapott arcmasszázst, és ez innentől mindennapos lesz. Csak látszólag könnyű ám szabályosan masszírozni, vagy én vagyok ennyire béna, nem is tudom.
Jó tulajdonságaim egyike, hogyha végre igazán rákötöm magam valamire, akkor nincs menekvés, az bizony úgy lesz. Nyilván csupa olyasmire gondolok, ami tőlem függ, nem mástól.
Ilyen most a masszázs is, mert ha beledöglök is megtanulom rendesen, és kész.
A másik -úgy nézem- a futás lesz, mert nem kérdés, hogy végigcsinálom a nyolc hetet, aztán majd meglátom a “hogyantovábbot”.
A nyaram elég nyomorultul fest egyébként, mert nyaralás az nem lesz, csak tanulás, meg táboroztatás, amit kifejezetten utálok (a táboroztatást). Mi több, alig várom, hogy túl legyek rajta. 🙁
Ezért azonnal ugrottam rá, hogy bulizni menjünk a barátnőmmel, szülinapom előtt pár nappal, és a táboroztatás kellős közepén. Valami jó nekem is kell. 😉
Kb. ilyenek járnak most a fejemben, és azon tanakodok, hogy mivel jutalmazzam ma magam, mert -ugye- megérdemlem. 😉
Talán egy kis turkálás?… A lábkörmeimet mindenesetre kilakkozom ma valami csodálatos színre, mert az öltöztet. Ha jól emlékszem van is olyan bézses árnyalatom, mint a szandálom, amit most legtöbbször használok.
Na, majdcsak felébredek! 🙂
Oldal ajánlása emailben
X