Ki szeret piacra járni? A rendes zöldség-gyümölcsösre? Hát én nem. Ellenben a férjem nagyon is. Imád bóklászni a sok friss áru között, és venni valamit. Én viszont elfelejtem a végére, hogy az elején mi mennyibe került, és fogalmam sincs, hogy hová érdemes visszamenni.
Őt meg már egy csomó helyen ismerik, a sajtos néni folyton kóstoltat vele valami finomságot, és a savanyúságos néni is a legfinomabb káposztalevelet adja neki 😉
Azért néha kimegyek vele, hátha ragad rám valami, de sokkal inkább érdekel a színek és formák kavalkádja, mint a dolog üzleti része. És hát… ne bambulni járjak a piacra! Nem? 😉
Ma nem mentem vele, mert a sürgős mosógép betöltés, ágyazás, konyha reggeli utáni elpakolása és egyéb tennivalóim nem engedték, a hosszas fürdőszobai tartózkodásomról már ne is beszéljünk (szemöldök igazítás, arcmasszázs krémmel, egyebek…).
Azért megkérdezte: -Mit hozzak kis Vuk? Ludat vagy kacsát?
-Ludat, kacsát! És kakast is!
Mikor pedig hazaért már a lépcsőházban harsogtam neki: -És tyúkot is! Tyúkot hoztál?
Mire ő: -Az van itthon.
🙂 Gondolom rám gondolt. 😉
Képekben a sok finomság:
A sajtos nénitől ma sem jött el üres kézzel. Van diós sajt, meg füstös-hagymás, meg juhtúró.
Gyönyörű ez a paradicsom. Nemde?
És ez az eper!
A borsót már ki is fosztottam, mennyei borsóleves lesz, és én készítem. A mai ebédet viszont a férjem.
Mit hozzak? Ludat vagy kacsát? (Karak után szabadon)
2014 május 18. | Szerző: ETAMA
Ki szeret piacra járni? A rendes zöldség-gyümölcsösre? Hát én nem. Ellenben a férjem nagyon is. Imád bóklászni a sok friss áru között, és venni valamit. Én viszont elfelejtem a végére, hogy az elején mi mennyibe került, és fogalmam sincs, hogy hová érdemes visszamenni.
Őt meg már egy csomó helyen ismerik, a sajtos néni folyton kóstoltat vele valami finomságot, és a savanyúságos néni is a legfinomabb káposztalevelet adja neki 😉
Azért néha kimegyek vele, hátha ragad rám valami, de sokkal inkább érdekel a színek és formák kavalkádja, mint a dolog üzleti része. És hát… ne bambulni járjak a piacra! Nem? 😉
Ma nem mentem vele, mert a sürgős mosógép betöltés, ágyazás, konyha reggeli utáni elpakolása és egyéb tennivalóim nem engedték, a hosszas fürdőszobai tartózkodásomról már ne is beszéljünk (szemöldök igazítás, arcmasszázs krémmel, egyebek…).
Azért megkérdezte: -Mit hozzak kis Vuk? Ludat vagy kacsát?
-Ludat, kacsát! És kakast is!
Mikor pedig hazaért már a lépcsőházban harsogtam neki: -És tyúkot is! Tyúkot hoztál?
Mire ő: -Az van itthon.
🙂 Gondolom rám gondolt. 😉
Képekben a sok finomság:
A sajtos nénitől ma sem jött el üres kézzel. Van diós sajt, meg füstös-hagymás, meg juhtúró.
Gyönyörű ez a paradicsom. Nemde?
És ez az eper!
A borsót már ki is fosztottam, mennyei borsóleves lesz, és én készítem. A mai ebédet viszont a férjem.
Imádom őt. Mondtam már? 🙂
Oldal ajánlása emailben
X