Szakvizsga

2014 április 29. | Szerző: ETAMA

Nah, ez is megvan: szakvizsga abszolválva. 😉 Kicsit sem fog hiányozni, hogy esténként azon tűnődök: már megint nem tanultam eleget/semmit!!!

Kis hasábok

2014 április 7. | Szerző: ETAMA

Előzetes hírek szerint a szakvizsga írásbelije megvan, azaz sikerült. 😉 Szóval lehet készülni a szóbeli részére. 🙂

A mai nap tanulsága, hogy egy krém felbontása is lehet veszélyes üzem: a kozmetikában szétcsaptam a kisujjamat azzal, hogy egy krém tetejéről levettem a fémes fóliát. Gratulálok magamnak!

Feszült vagyok, és ideges. Ráadásul meghasonlott is, mert érzem, tudom, hogy minden olyan szép és jó körülöttem, mégis be vagyok feszülve szinte folyamatosan. Amit én oknak vélek, az nem akkora, hogy ezt indokolná. Nem is értem… vagy talán de?!

A menstruációm a 29. napon köszöntött be, azután, hogy abbahagytam a palástfüvet.
Amit megfigyeltem, hogy a vetélés óta nem kell gyógyszerrel tömni magam a ciklus első 2-3 napján, egyszerűen megszűnt ez a problémám. Ha van is kis elesettség, görcsöcske: gyógyszerre nem szorulok akkor sem, pedig abszolúte nem bírom a fájdalmat.
Nem tudom mi változott a szervezetemben, de én ezt jónak ítélem, mert régen sokat szenvedtem ezzel.

A család rendben, a szombati kirándulás úgy kellett már, mint egy falat kenyér. Ott, az erdőben tudtam leereszteni kicsit, a legszívesebben most is ott lennék a három fiúval.

Rohadt boldog lennék, ha szerdán nem kellene megint bíróságra mennem, és nem szakadna be a vasalatlan ruha alatt a mosógép teteje. 🙁 Úgyhogy loholok is tovább. 😉

Nyugodjon mindenki békében!

2014 április 4. | Szerző: ETAMA

A szakvizsga írásbeli… Hm. No! Túl vagyok rajta, az eredmény tíz napon belül. Nem vennék rá mérget, hogy átcsusszanok. Nehéz volt, sok volt, és nem lehetett lazázni, “tudáskártyát” használni.

Ja. Tudáskártya. Az úgy volt, hogy szorgalmasan gyártottam egy csomó puskát, mert én ezt mindig is így csináltam, ugyanis a végén már csak ezt nézegetem: hívószavak vannak rajta jobbára. Engem ez mindig is megnyugtatott a fősulin is, akkor is, ha egyáltalán nem használtam őket.
Szóval csinálgatom őket nagy bőszen, mire a férjem kérdezi: -Puskát gyártasz? -közben Kismacsó épp átmasírozott a konyhán, úgyhogy gyorsan azt találtam mondani: -Dehogy! Hiszen ezek tudáskártyák, ebből tanulok!
Azóta is ezen röhögnek. 🙂

Szóval gáz vagy nem gáz: nem érzem biztonságban magamat ez ügyben. 🙁

Aztán délután felhúztam magam az ex férjem legújabb észrevételein a bíróság felé, és nem értem, hogy mi a fenén csodálkozok még mindig.
De! Itthon vagyunk mindannyian, holnap kirándulni készülünk, úgyhogy sz.rok minden idegborzoló tényezőre, mert: “Nyugodjon mindenki békében!”.

Amúgy a ciklus 27. napján járok, szóval csak visszateázgattam egy normális ciklust megint. Cickafark-palástfű kombó, 14 napig az előbbi, 14 napig az utóbbi: ma iszom utoljára, és utána remélhetőleg megjön. 😉 Ezek a gyógyteák eddig mindig visszahozták a “sírból” a ciklusaimat.

És akkor valami ruha is legyen a végére. Ma egyszerűre és kényelmesre vettem a figurát: farmer és póló volt az öltözetem.

És a ballonomat mutattam már? Tisztára Colombo felesége vagyok benne. 😉

A virág jegyében zárom a hetet.

2014 február 23. | Szerző: ETAMA

Én is csinálok ám mindent, ahelyett, hogy készülnék a szakvizsgára (gyermekjóléti alapellátások). 😉
Tudjátok hogy van ez: takarítottam, főztem, mostam, elutaztunk, most meg ülök itt, de minden eszembe jut, csak tanulni ne kelljen. Már épp sikerült teljesen leraknom az egész hét nyűgét (munka), erre most biflázhatom elméletben. Jáááj, de utálom!

Mutatok inkább valami szívet melengetőt: a virágaimat. Szörnyen büszke vagyok rá, hogy kb. mióta itt lakunk bírják a strapát, és nem csináltam még ki őket.

Erkélyről nézve:

Az ott kint kövirózsa, Belami ültette, ő (nem) gondozza, de él és virul mégis. 😉

És akkor bentről nézve egy része:

Ide telepítek minden betévedő katicát, mert ez a mániám még megmaradt. És mostanában csak hétpettyesek jönnek hozzánk.
Katica… de jó név! 😉