Elmélkedés a határaimról és egyebekről

2014 augusztus 3. | Szerző:

Ésss megint ez a blogírási válság van, vagy mi.
Érdekes módon ez többnyire összeköthető a lejtőkkel, már elég sokszor volt ilyen. Valahogy könnyebb csacsogni bármiről, ha minden rendben van. Szerintem.

Meg hát téma sem nagyon van.
Teszem a dolgom, és igyekszem beleverni a fejembe azt a rengeteg információt, amit normál helyzetben a nappali kozmetikus képzésen két év alatt sajátítanak el. Nem könnyű egy hónap alatt. (Magamnak köszönhetem, mert egy évem lett volna rá.)
Eszméletlen nagy parám, hogy diplomával, szakvizsgával elrántanak egy szakmunkás vizsgán. No hiszen, gyönyörű lenne.
Egyébként meg ez az egész arra is jó, hogy rájöttem: remek szakmunkásnak lenni legalább akkora kihívás, mint bármilyen diplomával dolgozónak a saját területén.

Család, munkahely.
Van mindenféle, de egyre többet mérlegelek, hogy mit írhatok le, mit nem. Mi az, ami már a másik szféráját sérti, és mi az, ami még belefér.
Biztosan nem tett jót ennek az egésznek az sem, hogy mostanában több blogtársam is “lebukott”, és bezárta a blogját.
Engem is olvasnak ismerősök, van, akinek én adtam meg az elérhetőségemet ilyen formán, de azt én akartam. Viszont ide tévedhet olyan is, akit nem látnék szívesen. Eddig ez nem foglakoztatott. Most igen.

Azért fogok még jönni. Csupa olyasmivel amit jó szívvel fel tudok vállalni, és amivel senki magánszférájába nem mászok bele túlzottan.

Ugye, hogy nem is olyan könnyű? 😉

Címkék: ,

Tábor

2014 július 1. | Szerző:

A futás harmadik hetét is teljesítettem végül a múlt héten. 🙂

Ez a hét viszont pihenő lesz, úgy látom. Annyit jövünk-megyünk a táboros gyerekekkel, plusz a több kilométer biciklizés a strandig, meg vissza, hogy egyszerűen nincs hiányom mozgásból, és sérülést sem szeretnék megint.
A tábor két hét ugyan, de a jövő hetem talán kicsit lazább lesz, úgyhogy oda már beleférhet a 4. hét.

És igen, már két nap ki is van pipálva az első táboros hétből. Úgy számolom visszafelé az időt, mint a gyerekek vakáció előtt, mert nagyon várom már a végét. Ennek több oka van, és legkevésbé a gyerekek azok. Majd egyszer elmesélem. 😉

Most nagyon sűrű az élet. Meg fárasztó. Olyan álmos vagyok már, pedig még csak 21.30 van. És még vár a száraz-, a félzsíros- és a zsíros krémek világa. Most ezek összetevőit biflázom… bifláznám, ha el nem alszok közben. 🙁

Kómás hétfő

2014 június 16. | Szerző:

Szörnyen álmos vagyok, és utálom a foci vb-t.

A kettő összefügg. Sajnos ott a tévé, ahol alszunk, és éjfélkor, sőt hajnali háromkor is kezdődnek meccsek.
Persze nem mindet nézik a fiúk, de pont eleget ahhoz, hogy ne tudjak sokat és jót aludni. Azt hiszem ma lesz a napja, hogy elfoglalom Belami ágyát (nincs most otthon), és aki focit akar nézni, az megy a mi szobánkba. Kész, passz, szevasz!

Elkezdtem komolyan megijedni, hogy hamarosan itt a vizsga, úgyhogy tegnap este Kismacsó és Édesszívem is kapott arcmasszázst, és ez innentől mindennapos lesz. Csak látszólag könnyű ám szabályosan masszírozni, vagy én vagyok ennyire béna, nem is tudom.

Jó tulajdonságaim egyike, hogyha végre igazán rákötöm magam valamire, akkor nincs menekvés, az bizony úgy lesz. Nyilván csupa olyasmire gondolok, ami tőlem függ, nem mástól.
Ilyen most a masszázs is, mert ha beledöglök is megtanulom rendesen, és kész.
A másik -úgy nézem- a futás lesz, mert nem kérdés, hogy végigcsinálom a nyolc hetet, aztán majd meglátom a “hogyantovábbot”.

A nyaram elég nyomorultul fest egyébként, mert nyaralás az nem lesz, csak tanulás, meg táboroztatás, amit kifejezetten utálok (a táboroztatást). Mi több, alig várom, hogy túl legyek rajta. 🙁
Ezért azonnal ugrottam rá, hogy bulizni menjünk a barátnőmmel, szülinapom előtt pár nappal, és a táboroztatás kellős közepén. Valami jó nekem is kell. 😉

Kb. ilyenek járnak most a fejemben, és azon tanakodok, hogy mivel jutalmazzam ma magam, mert -ugye- megérdemlem. 😉
Talán egy kis turkálás?… A lábkörmeimet mindenesetre kilakkozom ma valami csodálatos színre, mert az öltöztet. Ha jól emlékszem van is olyan bézses árnyalatom, mint a szandálom, amit most legtöbbször használok.

Na, majdcsak felébredek! 🙂

“Tanulni, tanulni, tanulni…”

2014 május 28. | Szerző:

Ma mindkét gyerek vizsgázott.
Belami kémiából szigorlatozott, Kismacsó biológiából és kémiából szintvizsgázott. Belami hármast teljesített (nem volt elégedett kicsit sem), Kismacsó ötöst, ötöst. Ügyesek, na. 🙂

Én ma csak tengtem-lengtem, pedig annyi mindent szerettem volna a munkahelyen csinálni. Na majd holnap.

Lassan elkezdem olvasgatni a kozmetikai tételeket, mert rengeteg van, és rögtön itt az augusztus vége.
Ezért, ha végzek a másfél darab könyvtári könyvemmel, akkor visszaviszek mindent, és szigorúan nem hozok ki semmit, majd vizsga után. Lazulásnak bőven elég az internet, amúgy meg tanulni, tanulni, tanulni kell.

Veszett gyenge vagyok arcmasszázsból, úgyhogy ezt itthon is gyakorolni kell, örülni fog a család. Kapok hamarosan egy videót is, először azt is tervezem használni, nehogy rosszul rögzüljenek a mozdulatok.

Aztán megint selejtezni kellene a szekrényeket, mert áldatlan állapotok vannak nálunk is, és a fiúknál is. Jó kis meló lesz.
Mindenesetre sok értelme volt ablakokat pucolni és függönyöket mosni a nagy esőzések előtt. 🙁

Azért rengeteg a terv. Nemdebár? 🙂

“Tanulni, tanulni, tanulni…”, ahogy Lenin mondta.

2014 március 4. | Szerző:

Tényleg csak röviden, mert ebben vagyok benne nyakig:

2014-03-03 18.29.28

Bizony-bizony, itt liheg a nyakamba a szakvizsga, és én egyáltalán nem úgy haladok, ahogyan szeretnék. 🙁 Fáradt vagyok már estére, és nincs kedvem az egészhez.
Hétvégén meg itt a család, a sok házimunka. Szabira -természetesen- ne is gondoljak, örüljek, hogy a kozmetikusi suliba el tudok jutni többnyire. Arról már szó se essék, hogy oda is kell(ene) tanulni. 🙁

Na elég is a nyűglődésből, mutatom a mai szettet:

2014-03-04 06.08.36

Na, ebben sincs semmi új, maximum annyi, hogy a mellényhez most az ugyancsak kék jeggingset húztam fel, ésss az új, tavaszi cipellőmet by Tamaris. Tényleg nagyon kényelmes, és a gyaloglással sem volt baj, pedig minimum egy láb feltörésre számítottam.
Kiegészítők is feketék:

2014-03-04 06.08.47

És még a nap is kisütött a nap végére. 🙂

Címkék: ,

A virág jegyében zárom a hetet.

2014 február 23. | Szerző:

Én is csinálok ám mindent, ahelyett, hogy készülnék a szakvizsgára (gyermekjóléti alapellátások). 😉
Tudjátok hogy van ez: takarítottam, főztem, mostam, elutaztunk, most meg ülök itt, de minden eszembe jut, csak tanulni ne kelljen. Már épp sikerült teljesen leraknom az egész hét nyűgét (munka), erre most biflázhatom elméletben. Jáááj, de utálom!

Mutatok inkább valami szívet melengetőt: a virágaimat. Szörnyen büszke vagyok rá, hogy kb. mióta itt lakunk bírják a strapát, és nem csináltam még ki őket.

Erkélyről nézve:

2014-02-16 16.18.09

Az ott kint kövirózsa, Belami ültette, ő (nem) gondozza, de él és virul mégis. 😉

És akkor bentről nézve egy része:

2014-02-16 16.18.42

Ide telepítek minden betévedő katicát, mert ez a mániám még megmaradt. És mostanában csak hétpettyesek jönnek hozzánk.
Katica… de jó név! 😉

Nézettség

  • Blog nézettsége: 127347

Archívum

Legutóbbi hozzászólások

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!