Jó kis nyugim
2015 március 22. | Szerző: ETAMA
Ma sem utaztam el Pestre a férjemmel és Belamival, mert az utolsó percben kezdtem el intézni valami elfoglaltságot a Fradi meccs idejére, úgyhogy (természetesen) nem is jött össze.
Annyira nem bánom, mert megcsináltam a szemöldökömet (holnapra szépnek kell lenni 😉 ), most meg befejezem ezt a könyvet:
Ki is próbálom ízibe valamelyik gyakorlatot. Főleg azért akarom, mert itt olvastam konkrétan először, hogy jobb a meditációt ülve, esetleg sétálva csinálni, mert fekve könnyen belealszik az ember. Hát én mindig elalszok, szóval ez most új távlatokat nyitott előttem. 🙂
Most erre az édességre kattantam rá:
Ez nem más, mint egy pohár joghurt, meg néhány szem fagyos szeder összeturmixolva, és kész is az egészséges fagyi. Nagyon finom, és pont beleillik a diétába is. (Jó kislány.)
Amúgy a beültetésre kezdek teljesen helyrerázódni fizikailag, bár most annyira rosszul nem is voltam punkció után. Aznap vettem be fájdalomcsillapítót, de másnap már az sem kellett.
Rengeteget iszok, meg előnyben részesítem a fehérjéket.
Már csak a lelkieket kell stabilizálni, többet úgysem tehetek.
Amúgy tegnap ijedten vettem észre, hogy a vérnyomásom jóval magasabb, mint szokott. Ugyanis nekem többnyire száz alatt van az első értékem, és ez most hirtelen 128/83 lett, vagy valami ilyesmi. Nem tudom, hogy a Medrol a ludas, vagy a stimuláció maga.
Az a baj, hogy régebben soha nem nézegettem a stimu után/alatt, szóval fogalmam sincs. Mindenesetre figyelni fogom.
Ennek mentén ma a cukromat is méricskéltem, de azzal semmi baj nincs, úgyhogy ezen nem pörgök tovább.
Nah, megyek meditálni, mert Kismacsó mindjárt hazaér a saját meccséről, és vége lesz a jó kis nyugimnak. 😉
Hogyan lett ötből hat?
2015 március 21. | Szerző: ETAMA
Ma kellett telefonálni, hogy hétfőn pontosan mikor kell menni beültetésre. Nos, 10.30-ra.
Utána megkérdeztem, hogy ma megnézték e a babákat, vagy csak tegnap? A biológus (most egy férfi volt) mondta, hogy ma is rájuk néztek, és mind a hatan szépen vannak.
Hirtelen fel sem fogtam, hogy hatot mondott, azon kezdtem aggodalmaskodni, hogy ugye kibírják majd addig? Mire a biológus: “Biztos, nyugodjon meg, azért kell hétfőn jönni, és nem most.”
Majd leraktam a telefont, és elkezdtem felfogni, hogy hatot mondott, nem ötöt. Akkor valószínűleg a kis nyunyi hatodik is elindult végül. Hát hajrá neki, utolsókból lesznek az elsők! 😉
Mai pillanatok képekben
2015 március 20. | Szerző: ETAMA
A férjem fotókon örökítette meg a napfogyatkozást. Mindenféle szűrőt használt, és távirányítóval kattintgatott, hogy ne kelljen belenéznie a keresőbe.
Kicsit később:
Talán ez a vége:
Ez már délután volt, természetes, hogy a kupi közepén napozgattam egy sort, de olyan jóóó volt.
Amúgy nagyon igyekszem megélni a pillanatokat, azt, ami épp van.
Hirtelenjében nem is tudtam mit kezdeni a rám szakadó sok szabadidővel. Aprókat csikart belém, hogy ablakot kellene pucolni, selejtezni, ilyenek, de nincs kedvem hozzá, unom már, hogy mindig hasznosan akarom eltölteni az összes időmet. Igenis kell a henyélés. Meg, hogy ilyen franya képeket nézegessek:
Percekig gyönyörködtem ebben az ajtóban, el is mentettem a kedvenceim közé, hátha egyszer annyi pénzem lesz, hogy azon kínlódhatok: nekem pont ilyen ajtó kell. 😉
Szegény Tűz barátnőm nagyon kivan, sok a munka, kicsik a gyerekei, úgyhogy igyekeztem visszafogni magam annak ecsetelésében, hogy mikkel ütöm el az időmet épp (lásd fent), és milyen további terveim vannak a következő napokban.
Már betáraztam egy csomó jó könyvet, szeretnék visszaszokni az olvasásra, mert mostanában sem időm, sem türelmem nem volt hozzá. Na, majd most. Úgyhogy megyek is olvasni. Asszem Vavyan Fable jöhet kezdésnek. 😉
Pici nyugalom
2015 március 20. | Szerző: ETAMA
Amennyire csendben tudok lenni lombik közben máskor, most szinte közléskényszerem van. Gondolom új, de önkéntelen védekezési mechanizmusom ez, nem tudom.
Természetesen most sem tudtam kivárni a 9 órát, előtte 6-7 perccel már a telefonon lógtam.
Kapcsolták a biológiai labort, ahol azt mondta az ismét kedves hölgy, hogy még nem beszélt az orvossal, hívjam fel 15-20 perc múlva megint. Kérdésemre, hogy rendben vannak e dolgok, azt mondta, hogy még nem beszélt az orvossal.
Nos. Az ilyen kitérő válaszok az én olvasatomban semmi, de semmi jót nem jelentenek, úgyhogy kész is lettem teljesen és azonnal.
Csak 15 percet bírtam ki (természetesen). A kedves biológus megint egy kis türelmet kért, addig zenélt nekem a telefon, de engem az ájulás környékezett. Majd végre kimondta az ítéletet: hétfőn lesz a beültetés.
Ez jóóóó! Meg is kérdeztem, hogy akkor ez azt jelenti, hogy fejlődnek szépen? A válasz, hogy igen, mind az öten szépen osztódnak, de neki akkor is egyeztetnie kell az orvossal, ne haragudjak, hogy a frászt hozta rám. Dehogy haragszok! 🙂
Holnap 11 körül kell telefonálnom, hogy hánykor lesz a beültetés hétfőn.
Pici nyugalom… van most.
Nyerőszámunk az öt
2015 március 19. | Szerző: ETAMA
Csak ezt a rohadt idegeskedést tudnám lerakni!
11 előtt öt perccel már nem bírtam tovább, hívtam az intézetet. Rögtön sikerült, kapcsoltak a laborba. Hogy mennyi sz.rság eszébe tud jutni az embernek, míg kicsörög 3-4-szer a telefon!
A biológus hölgy nagyon-nagyon kedves volt, és lelkendezve mondta, hogy jó hírei vannak: hatból öt sejt megtermékenyült. Szeretnék elvinni őket hétfőig, mert szépen fejlődnek. És holnap reggel kilenckor hívjam őket újra, mart ha valami gond lenne, akkor már holnap beültetik őket. Persze hozzátette, hogy nem lesz gond, de nekem pont elég volt ennyi, hogy megint ugyanolyan nyugtalan legyek, mint a telefon előtt.
Utána felhívtam a férjemet, meg írtam a zárt csoportba, meg még 1-2 sms-t, és mindenki annyira pozitív volt, olyan jólesett.
Később hazaért a férjem ebédelni, és feltettem neki a lemezt: jajmileszhanembírjákhétfőig? Erre rákérdezett, hogy mikor kezdem a pálinka kúrát? 🙂
Ja az? Hát van egy ilyen orvosi javaslat, hogy beültetés után reggel és este be kell(ene) dobni egy feles pálinkát. Rendesen tartottam közvélemény kutatást régebben az ügyben, és vannak, akiknek bejött. 😉
Aztán az előbb rákattintottam Belami blogjára, és nagyon megtalált a bejegyzésének ez a része: “Egyszer – már nem emlékszem hol és mikor – hallottam egy kis történetet. Valami olyasmiről szólt, hogy egy vándor egy shaolin papot faggatott, akivel az útja során találkozott, hogy lehet, hogy ennyire kiegyensúlyozott. A következő választ kapta:
– Egyszerű a titok: Én, amikor fél lábon állok, akkor fél lábon állok. Amikor eszem, akkor eszem. Ha meditálok, akkor meditálok. Ti viszont mindent úgy tesztek, hogy fejben már a következő dologgal foglalkoztok, képtelenek vagytok megélni azt, ami éppen történik.”
Mennyire igaz! Hát mibe kerülne, ha holnap délelőtt kilenc óráig annak örülnék, amit ma 11-kor mondtak? Aztán meg majd annak, amit akkor? Tán’ még így jól is érezhetném magam.
Meg kell próbálni. 😉
Punkció
2015 március 18. | Szerző: ETAMA
Ez gördülékenyen ment.
8.30-ra kellett megérkezni a Kaáliba, kicsit hamarabb ott voltunk. Egy gyors ultrahang után küldtek is a másik épületbe, ahol azonnal vittek átöltözni.
Így fest az ember, mielőtt a műtőbe megy:
És mert az első voltam, ebbe a szekrénybe pakoltam:
Szerintem kicsit nagyobb adag altatót kaptam, mint szoktam, mert teljesen kómás voltam egészen eddig. Végigaludtam az utat haza, és itthon is nyomtam tovább 16 óráig.
Már kezdek fájni, szerintem éjszakára kell bevennem fájdalomcsillapítót.
És akkor a lényeg a végére.
6 petesejt lett. Nem túl sok, volt már 13 is. Valamivel többre számítottam, mert mindig több volt, mint amit ultrahangon számoltak előtte. Hát most nem.
Nem baj, csak legyen közötte egy (vagy kettő) igazi, amiből valóban baba lesz.
Holnap 11-kor kell telefonálni az intézetbe, hogy mennyi termékenyült meg, és ennek alapján mikor lesz a beültetés: pénteken, szombaton, vagy esetleg hétfőn.
Holnap ilyenkor okosabbak leszünk. 😉
Drukk
2015 március 17. | Szerző: ETAMA
Holnap délelőtt kilenc óra tájban, … nos, egy kis drukk rám fér.
Nem, az altatástól egyáltalán nem félek, sőt. Nagyon finom tud lenni. 🙂
Inkább, hogy legyen sok szép sejt…, meg legyen közötte Ő, Ők, ilyenek.
Holnap este jövök. 😉
Nyüszögésem
2015 március 17. | Szerző: ETAMA
Lassan kiürül a “Folyamatban lévő ügyek” dossziéja, és próbáltam az aktáimat is rendben hagyni.
Még kiszedem a hűtőből a dolgaimat, és a naptárban is lapoztam két hetet előre.
Ami furcsa, hogy össze van szorulva a gyomrom, és a szívem is. Csak azt nem tudom pontosan, hogy mitől. A változás lehetősége rettent meg, vagy az újabb kudarctól való félelem? Komolyan nem tudom, de jó most bent lenni, babrálni a dolgaimmal. Jó lenne, ha nem bőgném el magam, és nem hoznám a frászt a kolléganőmre. Már mondtam is neki tegnap, hogy lehet, hogy pénteken mégis bejövök majd.
Így még soha nem voltam. Megrémülök saját magamtól. 🙁
Krémajánló
2015 március 17. | Szerző: ETAMA
Igazából mindig szappannal tisztítottam az arcomat, persze azért ki-kipróbáltam mást is.
Aztán kozmetikusi suliba jártam, ahol azt tanultuk, hogy nem ez a legüdvösebb formája az arctisztításnak. Azonban elég nehéz a berögződött dolgoktól szabadulni, úgyhogy először áttértem egy finomabb szappanra:
Nagyon megszerettem, használom most is fürdéshez, mert nem nagyon szeretem a tusfürdőket.
Sajnos télen nagyon zsír- és vízhiányos az arcbőröm, az esti fürdés után húzódik. Nyilván ilyenkor extrán nem jó a szappanos lemosás, hiszen leoldja az összes zsírt is a bőrről, nem csak a szennyeződést.
Néhány hete találtam ezt:
Nagyon bevált. Már tisztítás közben is táplálja a bőrömet, ez érezhető. Ráadásul nagyon finom illata van, imádom.
Most épp elfogyóban van az esti zsíros, magam által kotyvasztott krém, kellene valami. Gondoltam rá, hogy keresek valami könnyebbet, mert lassan itt a meleg, és akkor már nem jó, ha nagyon zsíros az esti krémem, nem szívódik fel.
Régebben kaptam mintát ebből a krémből, sőt a nappali változatát használtam is tavaly nyáron és nagyon jónak tűnt:
Solanie: argán őssejtes, van éjszakai és nappali változata. Nem olcsó, de tényleg jó.
Most ezt használom nappalra:
Ez is Solanie, de Organic. Gyengébb, mint az argános, ezzel együtt olcsóbb is, én az organikus összetevői miatt választottam legutóbb. Nem rossz, de nem veszek újabb dobozzal mostanában.
Nem minden nap, de időnként ezt használom alapozónak, miután beszívódott a nappali krémem:
Színezett hidratáló, egységesebbé teszi a bőr színét, közben hidratál. Hidratálásból nekem sosem elég, szóval külön jó. 😉
Jaj, és a legjobb, hogy a világ legjobb férjétől kaptam egy kozmetikai kezelést ajándékba, ahol valami prémium minőségű olasz krémeket használnak. Hát ezt hamarosan fel fogom használni, az biztos. 😉
Fura nap
2015 március 23. | Szerző: ETAMA
Na jó, akkor először a legfontosabb: két babát hoztunk ma haza, és egyet lefagyasztottak az intézetben.
A fagyasztáson nagyon meglepődtem, mert évek óta nem volt, még 13 sejtnél sem. Szóval vagy a vitaminok voltak ennyire jók, vagy az az eddig még nem kapott injekció, nem tudom.
Mindenesetre abszolút nem számítottunk rá, de valami hihetetlen mód felszabadító érzés, nem is gondoltam volna, hogy ennyire. (Ezen majd még elmélkedek egy sort valamikor.)
Szóval fura egy nap volt a mai, azt kell mondanom.
Kezdődött azzal, hogy reggel az autónk szélvédőjét úgy összefosta egy madár, hogy a férjem alig tudta letakarítani.
Aztán az intézetben derült ki, hogy nem fogadja el a kártyánkat a rendszer, úgyhogy izgalmas óra következett, mert módosítani kellett a készpénz felvét limitjét, de úgy, hogy én a Kaáliban ültem, a férjem meg az én nevemen lévő kártyával rohangált a bankba, még szerencse, hogy társtulajdonos rajta, különben elvették volna tőle, és a végén mehettem volna a dutyiba érte. (Na jó, azért ez túlzás, de el lehet képzelni azt az idegállapotot: ő próbál intézkedni más kártyájával, én meg ülök a recepciónál, mert addig nincs beültetés, míg nincs suska. Gáááz!)
Végül sikerült hozzájutnunk a pénzünkhöz, bejutottunk a műtőbe, cukormáz, nevetés (a férjem majdnem beesett az öltöző ajtaján, mikor nekidőlt, hogy cipővédőt húzzon a cipőjére), végre bent a két baba, az orvos fordította felénk a monitort, erre az asszisztensnő elnyomott valamit a gépen, úgyhogy jól nem láttunk semmit.
Szerencsére nyomtatást előbb nyomott, úgyhogy kép végül lett, de ez már tényleg semmiség.
Az eseményre ezt az ékszert tartottam helyénvalónak:
Ugye milyen szép? Marcsytól kaptam, és nagyon szeretem. Jade kövek, amik most pont nekem való hatásokkal bírnak. 😉 Köszönöm Marcsy! 🙂
A lényeg, hogy itt vannak velünk, és én most épp kismama vagyok. Az lenne az igazi, ha ez így is maradna úgy 37-38 hétig.
Amúgy nagyon jó most a kedvem (biztos a sok viszontagság után 🙂 ), pedig még a javasolt pálesz sincs is bent, inkább fehérjeturmixot ittam. Úgyhogy most örülök a jelennek. (A jövőn még nem gondolkozok…1-2 napig. 😉 )
Oldal ajánlása emailben
X